Asztrológia

Sokat gondolkodtam, hogy itt az alapítvány oldalán megosszam-e veletek asztrológiai gondolataimat, tapasztalataimat. 2 éve publikálok itt cikkeket, 2 éve halogatom ezt a témát, mert sokakat megosztó téma az asztrológia. A legtöbb ember csak a női magazinok hasábjairól ismeri felületesen az asztrológiát, és az alapján - érthető okokból - ostobaságnak tartja.
DE tapasztalataim szerint az asztrológia az önismeret és a tudatosság egy útja. Egy rendelkezésünkre álló eszköz, ami által fejlődhetünk. Érdemes ismerkedni vele :)
Én 1995 óta foglalkozok asztrológiával. Az első évben A tradícionális asztrológia tankönyve c. könyvből küzdöttem a megértéssel, de hamar beláttam, hogy ez lesz életemben az első dolog, amit nem leszek képes tanár nélkül önállóan megérteni. Beíratkoztam hát a Baktay Ervin Asztrológiai Főiskolára, és 3 év után sikeresen diplomáztam ott, majd felvettem még egy plusz évet tanáromnál a Peter Orban féle pszichológiai asztrológia elmélyítése érdekében.
Immár 22 éve foglalkozok asztrológiával, több ezer ember horoszkópját néztem meg.
Az asztrológia különösen 2006 után segített sokat a munkámban, mikor a kineziológiával és az életmódtanácsadással kombinálva kezdtem el használni terápiás munkáimban.
2009 után, miután a hivatásom a kismamák és anyukák segítése irányába mozdult el, családi horoszkópokat kezdtem el felállítani, így tudtam segíteni az anyukákat és apukákat, hogy minél tudatosabban lássanak rá saját magukra, a párkapcsolatukra, és az ebbe a párkapcsolatba, ehhez az apához és anyához érkező babára, és minél jobban tudják segíteni/támogatni/terelgetni őt az életútján.
Írtam is erről már korábban egy gondolatsort, melyet most megosztok veletek:

"Hiszem és tapasztalom, hogy ha meg akarjuk érteni önmagunkat, az ősöknél kell kezdenünk a megismerést.
Tudásom jelenlegi szintjén úgy gondolom, hogy nincsenek véletlenek. Mivel az asztrológia lett egyik választott szakterületem, nem hihetek a véletlenekben.
Megható és zavarba ejtő érzés, mikor egy alig világra jött csecsemő szülei hozzám fordulnak, és a kisbaba személyiség elemzését és sorstendenciáit kérdezik tőlem.
Látom az ártatlan kis lényt, magatehetetlenül, illatosan, tisztán, édesanyja ölében. Közben pedig, horoszkóp ábráját a kezemben tartva, elmesélem a szülőknek, milyen testet épít majd magának a gyermekük, ha felnő. Hogyan látja majd ő az édesanyját és az édesapját, milyennek éli meg az otthonát? A szülők feldolgozatlan belső és egymás közötti konfliktusai hogyan adódnak át a gyermeküknek? Milyen belső pszichés terheket, feszültségeket, tudattalan elfojtásokat eredményeznek ezek benne? Lesz-e testvére, és ha igen, milyen lesz vele a kapcsolata? Hogyan éli meg az iskolát? Milyen hobbik érdeklik majd? Milyen szerelmei lesznek? Kit választ párjának? Milyen lesz a szexuális élete? Lesznek-e gyerekei, és ha igen, hogyan fog viszonyulni hozzájuk? Milyen jellegű tanulmányok érdeklik majd? Milyen munkahelyek vonzzák majd magukhoz? Lesznek-e barátai? Kreatív lesz-e? Mennyire lesz intelligens? Milyen betegségekre hajlamosítja lelki alkata? Mire figyeljenek oda a szülők? Megadhatom a dátumot, amikor majd megismeri a nagy szerelmét, külföldre utazik, munkahelyet vált vagy épp megszületik a gyermeke.
És ha megnézem az egész család asztrológiai jellemzését, azt találom, hogy a ma már tudományosan elfogadott genetikai öröklődés tökéletesen megmutatkozik a horoszkóp ábrákban. El tudom mesélni a szülőknek, hogy melyik jellemvonását kiről fogja másolni a gyermek. Mely események milyen személyiségelemeket kapcsolnak be a pszichéjében?
És mindeközben az alig megszületett csecsemő, akinek élete röpke egy-másfél órás beszélgetés alatt már le is pergett előttünk, békésen szendereg édesanyja mellén.
Hogyan hihetnék hát a véletlenekben?
Ha a személyiségünk és a sorsunk eleve elrendeltetett, és a szüleink, testvéreink, szerelmeink, párjaink, gyermekeink és munkatársaink sem véletlen választások, akkor valamiféle magasabb rendező erőnek kell léteznie az univerzumban. Akkor a terveket, a döntéseket, a választásokat valakinek meg kell hoznia, még mielőtt a világra születnénk.
Nem hiszem, hogy egyetlen szuper-intelligens lény — nevezheted Istennek — irányít minden apró-cseprő dolgot a világban. Emberi lényemnek sokkal szimpatikusabb az elképzelés, hogy saját inkarnációim ügyeit, életeken, téren és időn, akár dimenziókon átívelő, halhatatlan énem tartja a kezében. Hogy ezt a – minden tudást és tapasztalást eltároló – részemet léleknek, szellemnek, benső vezetőnek, isteni szikrának vagy tudatnak címkézzük, arról vitáznak az ezoterikus és spirituális körök. De a címkék nem is lényegesek.
Tételezzük fel, hogy van egy halhatatlan részem, ami már megszületésem előtt is létezett, és tudatosan megtervezett engem. Tehát nem csak egyszer élünk, hanem egymásból következő, oksági viszonyban lévő életek láncolatán csüng minden létező. Ez az oksági viszony lenne a karma. Az energia pedig, ahogy Einstein mondta, valóban nem vész el, csak átalakul. És mi, emberek is, mind ilyen egyszeri és megismételhetetlen, lelki-szellemi energiamintázat vagyunk.
Asztrológiailag minden időpillanatnak egy adott földrajzi helyen egyedi minősége van. Felvehetek rá egy horoszkóp ábrát, és mesélhetek róla, hogy milyen is ez a minőség. Így rajzolódik ki minden ember jellemrajza, aki a tér és idő egy adott koordinátáján a világra születik.
Ha pedig eleve elterveztük, hogy milyen emberekké szeretnénk válni; milyen testi-lelki-szellemi mintázatot szeretnénk magunkra ölteni erre az életre; és ehhez tudatosan családot, szülőket és testvéreket választunk magunknak, akik megadják számunkra a szükséges mintákat és hatásokat; akkor nagyon is fontos, hogy jobban megismerjük azt a férfit és nőt, azt az anyát és apát, akit tehát nem véletlenül, hanem nagyon is tudatosan szüleinknek választottunk."
Zárszóként pedig álljon itt az örök kérdésre a válasz: ki lehet-e bújni az asztrológiai képletünk hatása alól? Eleve elrendeltetett-e a sorsunk? A válasz természetesen az, hogy van kibújási lehetőség. A horoszkóp ábra feletti szinten, a személyiség feletti szinten. Ez az, amit látatlanban egyetlen asztrológus sem tud megítélni: a lélek fejlettségi szintjét, és hogy még hová juthat el az életútja során. Ezért nincs minden eleve elrendeltetve sem :)



Kövess minket a Facebook-on!